Oktató vitorlástúra az Adrián
1 hajó 7 kormányos 1 szkipper - és a legénység 8 tagja Hölgy :)
Idén is 16 méteres hajót választottunk magunknak az adriai vitorlázáshoz - kényelmes, biztonságos, tágas, miért mennénk kisebbel?
Vitorlásiskolánkban végzett Növendékeink körében hirdettük meg a vitorlástúrát az Adriai tenger középső részére, nem kellett sokáig várni, 1 hét alatt megteltek a kabinok :)
Jöttek "laikus" utasok is a végzett kapitányok mellett, de szerencsére olyan ambíciózus csapatból állt a legénységem - pontosítok: a LEÁNYSÁGOM, - hogy én magam csak akkor álltam a kormány mögé, ha épp valami új fogást mutattam be valakinek, egyébként szkipperként a két kormány közt a "kispadon" volt a helyem! :))
Péntek éjjel a Balaton partjáról, Alsóörsről indultunk Murter szigetére és korán reggel, a Marina Hramina üres strandján ünnepi hangulatban élveztük a reggeli napfény ragyogó sugaraival a tenger morajlását!
Murter egyébként varázslatos kis város. Hatalmas kikötői tömegével fogadják a szombati turnusváltásra érkező "egyhetes" hajósokat, de nagyon sok hajótulajdonosnak is ez a báziskikötője, hisz a sekély víz a védett öbölben biztonságos menedéket nyújt rossz idő esetén is!
A murteri kikötő praktikus kiindulópont egy egyhetes vitorlás kirándulásra, könnyen fel lehet tölteni a hajókonyha esetleg hiányos élelmiszerkészletét, és ha vásárlás közben valaki megéhezik, hangulatos éttermek egész garmadája kínálja ízletes tengerparti ételeit a szárazföldről érkezett nyaralóknak!
Az öböl bejáratánál felállított hinta fantasztikus ötlet, ügyesek a horvátok, mert valószínűleg nem hagyja ki senki ezt a számukra laza reklámlehetőséget - ha az ember épp nem a hajóval billeg, akkor a faragott "MURTER" felirat alatt szédítheti magát!
De vissza a kikötőbe: A hajóátvétel zökkenőmentesen zajlott, az irodában nagyon kedvesen fogadtak a hölgyek, gyorsan túl voltunk az adminisztráción - a Jachtakadémián @www.mja.hu@ szerzett tengeri jogosítványomat és rádiós képesítésemet persze már bő egy hete elküldtük e-mailen a charter cégnek.
A 7 napra szóló új otthonunk üzemanyaggel, édesvízzel feltöltve, szép tisztára kitakarítva, illatos ágyneművel várt bennünket, egyedül a hűtőnek volt kissé intenzív hal szaga, de hát ezen a tengeren vitorlázva nem szabad kiakadni.. ..mi frissen fogott feketekagylóval színesítettük az út során az étlapot, de erről majd később..
A 2020. augusztusi útvonalunk:
Murter > Kaprije > Vodice > Rogoznica > Primosten > Krka folyó > Skradin > Zmajan sziget > Murter > Beach uvala > Murter
148 tengeri mérföldet hajóztunk 6 nap alatt, legnagyobb részt vitorlával, éjszakai hajózásben is volt részünk, rengeteg érdekes manővert hajtottunk végre, jó összmunkával!
Ahogy a szombat a hajó belakásáról és a vele való ismerkedésről szólt, a vasárnap már a vitorlázásról!
Menetben is ki kellett ismernünk a hajót, ezért hamar vitorlát akartunk bontani, hogy úgy szeljük a habokat.
Elindultunk hát egy hetes túránkra.
A Murteri öbölből kihajózni már eleve nagy élmény, a bejáratnál lévő kardinális bójákat kerülgetni jó navigációs bemelegítés a a szigetek közötti vitorlázáshoz.
Már nagyon vártuk mindannyian, hogy a tengert végre ne csak lássuk, hanem érezzük is,
így gyorsan kerestünk egy alkalmas öblöt, ahol frappáns horgonyzás után már csobbantunk is a vízbe. Hamar elszabadultak a supok is a hajóról és ismét megkezdtük vidám, vihogós, supozós, sznorklizós, hajóról ugrálós barátkozásunkat az Adriával:)
A fürdés után vitorlát bontottunk és Vodice felé vettük az irányt, hogy a már jól ismert kikötőben eltölthessük első idei éjszakánkat.
A szél meglehetősen beerősödött mire Vodicebe értünk. A parton már várt bennünket a kikötőmester, kapitányunk és kormányosunk összmunkájával szépen kikötöttünk, nem úgy mint a kicsit később érkező német csapat, akiknek próbálkozásait az erős lefújó szélben a fél kikötő aggódva nézte. Végül a kikötőmesterek segítőkészsége mentette meg a helyzetet, motorcsónakkal bevontatták a helyére a nehezen kezelhető hajót.
Az izgalmas kikötési manőver után a városka megcsodálása következett.
Vodice aranyos kisváros Dalmácia középső részén, hangulatos sétáló utcával, szép terekkel, reggel fantasztikus piaccal. A legjobbak viszont az éttermei, amik csak pár lépésre vannak a kikötőtől. Így meg is látogattuk az egyiket közösen a csapattal. Idén sem csalódtunk, sem az ételekben, sem a horvát emberek kedvességében.
"Szerencsére másnapra sem vált szélcsendessé az idő, ezért úgy döntöttünk, hogy megállás nélkül vitorlázunk legtávolabbi úticélunk, Rogoznica felé.
Elképesztő száguldásban volt részünk!..."
Az egész csapat összefogva dolgozott: kötelet kezelt, csörlőzött, kormányzott, hogy a hajónak ne csak a motorja duruzsoljon, hanem a hófehér vitorlákat is láthassuk.
Partmenti hajózáson voltunk, de ez nem azt jelenti, hogy állandóan a szigetek között bujkálunk.. Kint a nyílt tengeren vitorlázni az igazi élmény, ha egy ekkora hajón nyaralunk egy hétig :) A Mulo világítótorony környékén Rogoznica előtt készítette Évi a videót, amint a széllel szembefordulva csapást váltunk.
Nézzétek meg, érdemes! >>
Mulo világítótorony - Rogoznica
Szerencsére másnapra sem vált szélcsendessé az idő, ezért úgy döntöttünk, hogy megállás nélkül vitorlázunk legtávolabbi úticélunk, Rogoznica felé.
Elképesztő száguldásban volt részünk, nagyon élveztük a szeles, dőlős vitorlázást. Olyannyira, hogy nem is nagyon akartunk a szél szárnyán hamar elért Rogoznicaban még kikötni,
így elhajóztunk a közeli Muló sziklán álló világítótornyot megcsodálni. Sajnos itt a szél nem kedvezett a horgonyzásnak, de mindent nem akarhatunk egyszerre:)
A vízről is csodás volt a látvány.
Rogoznica is kínált még izgalmas felfedeznivalókat, így sok fotó elkészítése után mégiscsak a híres Marina Frapa felé vettük az irányt.
Rogoznica városa nincs túl messze a kikötőtől, de ami igazán izgalmassá teszi az itt töltött időt, az a nagyon közeli "Sárkány szeme" nevű tó.
Olvastuk,
hogy a környékbeliek kedvenc helye, mert jókat lehet ugrálni a partfal magasabb szikláiról a 15 méter mély, szinte feketének tűnő, erősen sós tó vízébe.
Közülünk is akadtak bátor vállalkozók, akik 3-5 méteres magasságból ugrálták csodaszép talpasaikat. A "csak" megmártózoknak is akadt élmény, mert a nagy sótartalom miatt erőkifejtés nélkül lebegtünk a víz tetején vagy benne.
Rogoznica csodái ezzel nem érhettek véget, az izgalmakat a tó fölötti hegyről csodált naplemente esztétikai élményével fejeztük be.
Primosten
A másnap már kicsit szélcsendesebben köszöntött ránk, de sebaj, mert a hajón nem csak "vitorlanarkósok" utaztak, hanem a víz szerelmesei is, így nem volt gond, ha a sok hajózás közben akadt alkalom a hűs Adriában kicsit megmártózni.
Nem telt el túl sok idő, hogy megpillantsuk Primosten két öble között magasodó dombot, tetjén a 17 méter magas Lorettoi Szűz Mária szoborral.
Behajóztunk Primosten Kremik kiköjébe, ami csendes, nyugodt vízzel és mindennel felszerelve várja a hajósokat.
Gyors parti fürdés és csinosítás (sminkelés, cicomázás, stb. a szerk. megjegyzése) után a kikötő szárazföldi bejáratánál bepantattunk két kisbuszba, amik néhány perc alatt egy ékszerdobozba repítettek bennünket.
Primosten
városa egy pici félszigeten áll, a legmagasabb pontján csodálatos és kissé abszurd a naplementében gyönyörködni, mivel a templomot a temető veszi körül. Fura volt a nem is túl régi sírfeliratok között állva csodálni a naplementét. Ha elvonatkoztatunk, akkor viszont valóban leírhatatlan látványban lehet részünk.
Sötétedés után is jó élmény a város emelkedős, macskaköves utcácskáin sétálni. Lebattyogni a zegzugokon a part közelébe, hallgatni a parti sétányon a tenger morajlását, bejárni a sziklákat, amik fölé egy, egy helyen leleményes étteremtulajdonosok teraszokat telepítettek. Ha valaki szeretné igazán romantikus helyen elkölteni a vacsoráját, itt biztos megteheti.
A csapat különváltan fedezte fel a várost, így estére a főtérre beszéltük meg a találkát.
Jó döntés volt, hisz minden nyáron zenés esteket tartanak ezen a téren, így mi is élvezhettük egy fiatal csapat régi slágerekből álló koncertjét,
amin a bátrabb Útitársak még táncra is perdültek:)
Visszafelé a buszban azon tűnődtünk, miként lehet ezt a napot és estét überelni. Lehetett:)))
Másnap
3 elszánt hajós hajnalban megmászta a "hegyet", hogy közeli fotókat készíthessenek a napfelketében békésen pihenő társaiknak az őket, Primosten városát és a környező öblöket őrző Lorettói Szent Szűz mozaikkal kirakott monumentális szobráról.
